Németh Zsuzsanna: A nemlexikális öö hang interakciós szerepének elemzése magyar nyelvű társalgásokban - Jelentés és Nyelvhasználat 7/1 (2020)

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Németh Zsuzsanna

A nemlexikális öö hang interakciós szerepének elemzése magyar nyelvű társalgásokban

című tanulmányát.

Jelentés és Nyelvhasználat 6 (2019)

A tanulmány célja a nemlexikális, svához hasonló öö hang használatának vizsgálata hétköznapi, magyar nyelvű társalgásokban a konverzációelemzés elméleti keretében. Szekvenciális, ill. fordulóbeli elhelyezkedésüket tekintve az öö előfordulásai jól meghatározható mintázatokat követnek a korpuszban. Az esetek túlnyomó többségében az öö a fordulókonstrukciós egység belsejében jelenik meg, közvetlenül egy tagmondatot bevezető kötőszó után, jóval a váltásreleváns hely előtt. A beszélők továbbá rendszeresen használják hosszabb, ill. ritkán használatos és/vagy idegen szavak előtt, valamint fordulókezdő pozícióban. Az utóbbi előfordulások között kiemelkedő szerepet tölt be az öö párszekvenciák második párrészét bevezető használata. A jelenség funkcióinak vizsgálata az említett pozíciókban azt mutatja, hogy az öö mint technika fontos szerepet játszik a magyar beszélők forduló- és szekvenciaalkotásának folyamatában. A korpusz elemzése arra enged következtetni, hogy a fordulóalkotás tagmondatról tagmondatra történik a magyar nyelvű társalgásokban. Ez rávilágít a szintaxis és a nyelvhasználat, azaz a nyelvtan és a pragmatika közötti interakcióra.

Kulcsszavak: öö, társalgáselemzés, forduló, szekvencia, magyar nyelvű társalgások

Kerekasztal-konferencia: A lexikai pragmatika Magyarországon

MEGHÍVÓ

A Magyar Nyelvtudományi Társaság Pragmatika Tagozata,
a Pragmatika Centrum Országos Kutatóközpont és
az SZTE BTK Általános Nyelvészeti Tanszéke

2020. május 22-én (pénteken) 13 órától
a Szegedi Tudományegyetemen (Szeged, Egyetem u. 2., Kari Konferenciaterem)

rendezi meg soron következő kerekasztal-konferenciáját.

A konferencia témája: A lexikai pragmatika Magyarországon (2000–2020)
A konferencia elnöke és szervezője: Dr. habil. Bibok Károly

Húsz éve annak, hogy a 7. Nemzetközi pragmatikai konferencia (Budapest, 2000. július 9–14.) programjába bekerült egy tíz előadást egybefogó panel Pragmatics and the flexibility of word meaning címmel, amelyet Németh T. Enikő és Bibok Károly szervezett. A panel témájának bemutatásában azt írtuk, hogy bár a kutatók különböző kritériumok szerint járnak el annak eldöntésében, hogy a szavak kontextuális jelentései lexikailag vagy pragmatikailag kezelendők-e, az nem kétséges, hogy a megnyilatkozásokban megjelenő szójelentések magyarázatához mindenképpen szükséges figyelembe venni a lexikai szemantikának a pragmatikával való interakcióját. Ennek kapcsán beszéltünk a panel előadásaiból készült kötet bevezetőjében (Németh T. – Bibok 2001: 1) egy új, alakulóban lévő nyelvészeti diszciplínáról: a lexikai pragmatikáról. Némileg specifikusabban fogalmazva: a lexikai pragmatikát a szójelentésekben kódolt információk és a belőlük kikövetkeztethető tartalmak közötti viszony, valamint a következtetés mechanizmusai érdeklik. A 2000 óta eltelt csaknem húsz évben a kifejezetten lexikai pragmatikainak nevezett kutatások jelentős teret nyertek mind nemzetközi, mind magyarországi viszonylatban.
A 2020 tavaszán soron következő Pragmatikai Kerekasztal témájául éppen ezért a lexikai pragmatikát választottuk, hogy számot vessünk, milyen eredményekre jutott a hazai kutatás az elmúlt két évtizedben ezen a speciális területen. Az összegzés mellett a másik cél az előretekintés: a szójelentés lexikai pragmatikai megközelítéséből keletkező újszerű összefüggések keresése és a megoldásra váró problémák jelzése. Mind az összegzés, mind az előretekintés esetében két kérdés körüljárásával juthatunk előrevivő meglátásokhoz. Ez a két kérdés a következő:
1. Hogyan reprezentálható a különböző fajtájú lexikai egységek – köztük a fogalomszavak (content words), a viszonyszavak (functional words), az indulatszavak, az indexikus lexémák – szótárban kódolt és ténylegesen kommunikált jelentése?
2. Milyen módokon és interpretációs mechanizmusok útján kaphatjuk meg az előbbiekből az utóbbiakat?

A konferencia-előadásra szól felkérést elfogadták:
Alberti Gábor és mtsai, Bibok Károly, Csatár Péter és Tóth Enikő, Dér Csilla, Furkó Péter, Gyuris Beáta, Schirm Anita, Szabó Martina, Vaskó Ildikó (a részletesebb programot 2020 áprilisában tesszük közzé).
Az előadók által képviselt nézetek bemutatásának 15 perces prezentációit egy általános vitaszekció követi.

Szeprakonf 2020

A Szegedi Tudományegyetem Általános Nyelvészeti Tanszéke, a Pragmatika Centrum Országos Kutatóközpont és a Magyar Nyelvtudományi Társaság Pragmatika Tagozata 2020-ban ismét megrendezi az

Újdonságok a szemantikai és pragmatikai kutatásokban

című konferenciát.

 

A konferenciára olyan magyar nyelvű előadásokat várunk, amelyek szemantikai és pragmatikai témájú kutatások még nem publikált eredményeiről számolnak be, és nemzetközileg elfogadott módszereket fejlesztenek tovább és/vagy alkalmaznak újabb területeken.

A konferencia időpontja: 2020. április 24. (péntek)

Helye: SZTE BTTK Kari Konferenciaterem, Szeged, Egyetem u. 2.

A konferenciára az előadások rövid összefoglalójával lehet jelentkezni, amelyek az előző konferenciákhoz hasonlóan egy hazai egyetemi oktatókból és kutatókból álló szakmai bizottság bírál el. A 2000-3000 karakter terjedelmű (összesen, azaz szóközökkel és hivatkozásokkal együtt) összefoglalókat a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre lehet e-mailben elküldeni. Kérjük, hogy az összefoglalók ne tartalmazzák az előadók nevét, munkahelyét! Ezeket az információkat az e-mailben kérjük külön feltüntetni.

Az összefoglalók beküldési határideje: 2020. március 5.

Az elfogadásról/elutasításról szóló értesítéseket 2020. március 26-ig küldjük ki.

A konferencia szervezői: Ivaskó Lívia, Németh T. Enikő, Németh Zsuzsanna és Szécsényi Tibor.

A szakmai bizottság tagjai: Alberti Gábor (PTE), Andor József (PTE), Árvay Anett (SZTE), Bibok Károly (SZTE), Csatár Péter (DE), Dér Csilla Ilona (KRE), Gyuris Beáta (MTA NYTI), Kiefer Ferenc (MTA NYTI), Małgorzata Suszczyńska (SZTE), Nemesi Attila László (PPKE), Szili Katalin (ELTE), Tátrai Szilárd (ELTE), Tolcsvai Nagy Gábor (ELTE) Tóth Enikő (DE), Vecsey Zoltán (MTA-DE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport)

A konferencia előadásai alapján beküldött tanulmányok szakmai bírálat után a Jelentés és Nyelvhasználat című folyóiratban jelenhetnek meg.

 

 

SZTE BTTK Általános Nyelvészeti Tanszék
Pragmatika Centrum Országos Kutatóközpont
Magyar Nyelvtudományi Társaság Pragmatika Tagozat

 

Hugó, Amália és néhány kutya a relációk hálójában - Jelentés és Nyelvhasználat 6/2 (2020)

Megjelent a Jelentés és Nyelvhasználat 6. évfolyamának 2. száma, mely a folyóirat szerkesztőjét, Maleczki Mártát köszönti 65. születésnapján. Az ünnepi különszám címe:

Jelentés és Nyelvhasználat 6/2 (2019)

Hugó, Amália és néhány kutya a relációk hálójában

Tartalom

Tudománykommunikáció 2.0 konferencia – felhívás

 A Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézete és az ugyanitt működő TudCom tudománykommunikációs kutatócsoport 2018 májusában rendezte meg az első, a témába széles körű betekintést adó, nagy visszhangot kiváltó, első Tudománykommunikáció konferenciát, amelynek eredményeiből két tematikus folyóiratszám is megjelent (Jel-Kép 2018/4. száma; Filológia.hu 2019/1–2. száma).

A szervezők ezúttal – amint ezt a címben is szereplő 2.0 kitétel jelzi – az online tudománykommunikációra kívánják helyezni a hangsúlyt.

A tanácskozásra kifejezetten olyan elemzéseket, a tudománykommunikáció elméleti és/vagy gyakorlati repertoárját gazdagító vizsgálatokat várnak, amelyekben kiemelt szerep jut a változó kommunikációs környezetnek, az újmédiának és az újabb kommunikációs eszközöknek. Tudománykommunikációs (jó)gyakorlatok bemutatására is lesz lehetőség, poszterelőadás formájában.

A tervezett főbb témakörök, ötletadóként a jelentkezéshez:

Ha a tudós kommunikál: online együttműködések a tudományos írásban; kutatói blogok-vlogok; tudományos közösségi oldalak (Researchgate, Academia.edu stb.); open access; internetes tudományos ismeretterjesztés (TED stb.)
Ha a tudománykommunikátor kommunikál: streaming, élő közvetítés, science slam stb.
Ha az újságíró kommunikál: online tudományos újságírás, podcastok, ismeretterjesztő blogok-vlogok
Ha a tanár kommunikál: újabb oktatási formák (online kurzusok, blended learning stb.)
Ha a laikus kommunikál: segítő fórumok, tudomány témájú közösségimédia-csoportok és -oldalak, tudományos és áltudományos tartalmak

A szekció-előadások hossza 15–20 perc. Az előadásokat szekciónként vita, megbeszélés követi. A poszterelőadásokra az előadók nyomtatott poszterrel készülnek, egységesen A1-es sztenderd méretben (594 × 841). A poszterszekcióra megadott időszakban a közönség tagjai körbejárnak, és az előadókkal szakmai diskurzust folytatnak. A poszterelőadás szakmai kapcsolatépítésre is megfelelő keretet biztosít. A konferencián regisztrációs díj fizetése nélkül lehet részt venni.

A konferenciát Veszelszki Ágnes és Falyuna Nóra szervezi.
A tanácskozás szakmai bizottságának tagjai: Aczél Petra, Kárpáti Andrea, Sass Judit és Veszelszki Ágnes.

A konferenciára online űrlapon lehet jelentkezni, a választott téma megadásával és egy legfeljebb 1500 karakteres absztrakttal. A jelentkezés határideje: 2020. január 31. Az online űrlap itt érhető el: https://forms.gle/mmEMXEf8cqV6Ssam7.

Technikai jellegű kérdéseikre Falyuna Nóra válaszol a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen. A jelentkezések elfogadásáról 2020. március 1-ig értesítik a résztvevőket. A konferencia végleges programját 2020. április 10-ig teszik közzé.
A konferencia anyagát válogatás és lektorálás után megjelentetik. A tanulmányokat 2020. augusztus 31-ig a később megadott stíluslap szerint kell elkészíteni. A szerkesztők a formai szempontból nem megfelelő munkákat nem fogadják el.