Meghívó: 10. jubileumi Pragmatika Kerekasztal

Tisztelettel meghívjuk a Pragmatika Centrum éves találkozójára, a 10. jubileumi Pragmatika Kerekasztalra

2022. október 7. 11 órától

Helyszín: Pécs, Szántó K. J. u. 1/b., Földszint A terem.

 

Szervezők:
PTE Kultúra- és Társadalomtudományi Intézet, PTE Filozófia Doktori Iskola, a Sopianae Kulturális Egyesület, a Pragmatika Centrum és a Magyar Nyelvtudományi Társaság Pragmatika Tagozata

Programtervezet
11.00: érkezés, megnyitó (Szécsi Gábor, Schnell Zsuzsanna)
11:10 – 11:30: Pléh Csaba (CEU, MTA) – Bühler nyelvi funkcióitól a beszédaktusokig
11:30-11:50: Szécsi Gábor (PTE, MTA) – A nyelvfilozófia és a kognitív nyelvészet kapcsolata

------- 1. szekció: Nyelvfilozófia, alkalmazott filozófia (15 perces előadások, diszkusszió a blokk végén egyben)

11:50 – 12:05: András Ferenc (PE) – Hitelesség és az igazság pragmatikus felfogása
12:05 – 12:20: Pete Krisztián (PTE Filozófia Doktori Iskola) – Wilfrid Sellars nyelvfelfogása
12:20 – 12:35: Alpaslan Ertüngealp (PTE Filozófia Doktori Iskola) – A zene nyelve a gondolat nyelve? – Zene és nyelv viszonya
12:35 – 12:50: Kocsis László (PTE Filozófia Doktori Iskola) – Az igazság szerepe az állítástétel gyakorlatában
12:50 – 13:05: Halász László (PTE Filozófia Doktori Iskola) -– Okság és nyelv
13:05 – 13:20: Boros János (PTE Filozófia Doktori Iskola) – Nyelv és gondolkodás
13:20 – 13:30: Diszkusszió

13:30 – 14:10: Ebédszünet – szendvics ebéd, kávé

----------- 2. szekció: Neuropragmatika, Pszichiátria
20 perc/előadás: (15 perc plusz kérdések)

14:10 – 14:30: Unoka Zsolt SOTE (pszichiáter, filozófus) – performatív beszédaktusok, kategorizáció és diagnózisok adása, mint beszédaktus nem szándékolt következményei a pszichiátriai gyakorlatban.
14:30 – 14:50: Csulak Tímea – Herold Róbert (PTE Klinikai Központ): A nyelvfejlődés és a mentalizáció szerepe szkizofréniában.
14:50 – 15: 10: Ivaskó Lívia (SZTE) - Neuropragmatikai szempontok a nyelvi rehabilitációban
15:10 – 15:30: Németh T. Enikő (SZTE) - Összefoglaló a Pragmatika Centrum előző évéről
15:30: Zárás

A jubileumi, szülinapi alkalom témája "vissza a gyökerekhez", a nyelvfilozófiai kezdetek témakör mentén szerveződik, de nem kizárólagosan.

Németh T. Enikő – Szabó Éva – Császár Dorina – Gera Renáta – Béres Tamara: Esettanulmány a vizuális modalitású nem verbális viselkedés multimodális kommunikációban betöltött szerepéről - Jelentés és Nyelvhasználat 9/1 (2022)

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Németh T. Enikő – Szabó Éva – Császár Dorina – Gera Renáta – Béres Tamara

Esettanulmány a vizuális modalitású nem verbális viselkedés multimodális kommunikációban betöltött szerepéről

című tanulmányát.

Jelentés és Nyelvhasználat 9/1 (2022)

Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy a vizuális modalitású nem verbális viselkedés milyen szerepet tölt be a multimodális verbális kommunikációban. A multimodális verbális kommunikáció elméleti szempontú jellemzéséből kiindulva empirikus elemzéseken keresztül megmutatjuk, hogy a multimodális verbális kommunikációban a különböző nem verbális és verbális modalitások kontextusfüggő módon, együttesen hogyan hozzák létre a közvetített tartalmakat. Emellett az esettanulmány olyan szempontokat ismertet, melyek társadalmilag is hasznosíthatók, mivel a verbális és nem verbális viselkedés elemzésével feltárja, miért olyan népszerűek és hatásosak a járványszkeptikus és oltásellenes nézetek képviselői.

Kulcsszavak: multimodális verbális kommunikáció, nem verbális viselkedés, vizuális modalitás, gesztusok

Megjelent: Pragmatika 6. Diskurzusjelölők szövegeken innen és túl

 

A Loisir Kiadó Pragmatika sorozatának 6. köteteként megjelent

Schirm Anita Diskurzusjelölők szövegeken innen és túl című monográfiája.

 A könyv a szerző disszertációját alapul véve az azóta eltelt több mint 10 év kutatásának az eredményeit tartalmazza. A kötet négy diskurzusjelölő - a hát, az -e, a szóval és a vajon - történetét és jelenkori státuszát térképezi fel különféle szövegtípusokon (kódexeken, parlamenti beszélgetéseken, blogokon, Twitter-bejegyzéseken keresztül), azaz "szövegeken innen". Emellett a "szövegeken túl" is tekint, amikor egy kérdőíves felmérés, fókuszcsoportos interjúk, valamint iskolai tanórák megfigyelése révén a nyelvhasználóknak a diskurzusjelölőkről való vélekedését és a velük kapcsolatos nyelvi babonák működését tárja az olvasók elé.

Dér Csilla Ilona: Háthogy esetleg netalántán azt gondolnátok rólam... A szóval és a hát diskurzusjelölővel álló hogy kötőszós mellékmondatokról - Jelentés és Nyelvhasználat 9/1 (2022)

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Dér Csilla Ilona

Háthogy esetleg netalántán azt gondolnátok rólam...
A szóval és a hát diskurzusjelölővel álló hogy kötőszós mellékmondatokról

című tanulmányát.

Jelentés és Nyelvhasználat 9/1 (2022)

A tanulmány funkcionális pragmatikai megközelítésben vizsgálja a hogy kötőszós mellékmondatok diskurzusjelölőt követő (hát, szóval) megjelenéseit az MNSz2 korpuszában, arra a kérdésre keresve a választ, hogy milyen funkciójuk van ezeknek az alakulatoknak a mai magyar nyelvhasználatban, és ezek hogyan függenek össze a hát, a szóval és a hogy különböző szerepeivel. A kutatás kitér a hogy kötőszós mondatok metapragmatikai tudatosságot jelző használataira is, és részletesen megvizsgálja a diskurzusjelölővel álló formák idézéssel való kapcsolatát is. Továbbá megmutatja, hogy e diskurzusjelölőkkel társult, már függetlenné vált (inszubordinálódott) hogy kötőszós mellékmondatok milyen formai és funkcióbeli eltéréseket mutatnak a függő változatokhoz képest.

Kulcsszavak: diskurzusjelölő, kötőszó, inszubordináció, idézés, korpuszelemzés

Varga Marianna: Kést nem vett magához? A nem tagadószót tartalmazó eldöntendő kérdő mondatok szerepe a magyar büntetőperes bírósági tanúkihallgatásokban - Jelentés és Nyelvhasználat 9/1 (2022)

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Varga Marianna

Kést nem vett magához?
A nem tagadószót tartalmazó eldöntendő kérdő mondatok szerepe a magyar büntetőperes bírósági tanúkihallgatásokban

című tanulmányát.

Jelentés és Nyelvhasználat 9/1 (2022)

A tanulmányban a Kést nem vett magához? típusú negatív eldöntendő kérdő mondatok bírósági kihallgatásokban betöltött funkcióját vizsgálom. Bemutatom azt, hogy a nemzetközi szakirodalomban milyen szerepet tulajdonítanak ennek a kérdéstípusnak a bírósági tárgyalásokban, majd a szemantikai és pragmatikai jellemzők áttekintésével rámutatok az eldöntendő kérdő mondatok negatív és pozitív változatai közötti hasonlóságokra és különbségekre. Az elméleti megfontolásokat követően magyar büntetőperes tanúkihallgatási részletek elemzésével érvelek amellett, hogy eltérően a pozitív formától, a negatív változat fő funkciója nem a megerősítés kérése, hanem a kihallgatásokban megjelenő ellentmondás feloldása.

Kulcsszavak: bírósági kihallgatás, eldöntendő kérdés, tagadószó, külső tagadás, belső tagadás, ellentmondás feloldása