A PTE BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet Nyelvtudományi Tanszéke

Találkozások az anyanyelvi nevelésben 4.

Hasonlóságok és különbözőségek – a nyelvben és a nyelvi nevelésben

címmel konferenciát rendez.

Időpontja: 2019. június 17–18.
Helyszíne: Pécs, PTE BTK, Ifjúság útja 6.

Idén negyedik alkalommal rendezzük meg a Találkozások az anyanyelvi nevelésben című konferenciát Pécsett, melyre szeretettel várjuk előadók és műhelyek jelentkezését, beleértve természetesen a gyakorló pedagógusokat is.

Az idei konferencia témája: Hasonlóságok és különbözőségek – a nyelvben és a nyelvi nevelésben

Témajavaslatok: Inkluzív szemlélet az anyanyelvi nevelésben · Differenciálás az anyanyelvi órákon · Anyanyelvi digitálistananyag-fejlesztés · Innovatív módszerek a nyelvi nevelésben · Új nyelvészeti diszciplínák a tanításban (pragmatika, szocio-, pszicholingvisztika stb.) · Korszerű nyelvészeti eredmények hasznosíthatósága a magyarórán · Különleges bánásmódot igénylő gyermekek anyanyelvi nevelése · A helyesírás tanításának logikája · A szövegértés tanítása írott és hallott szövegen

Szeretettel várjuk a jelentkezéseket:

• Szekcióelőadás tartására (20 perc előadás + 10 perc diszkusszió)
• Műhely tartására (90 perc, a műhelyvezető nyújtsa be az absztraktot)
• Résztvevőként (igény szerint az előadást nem tartó kollégák számára is kiállítunk igazolást a részvételről – az igazolt konferencia-részvétel nem akkreditált pedagógus-továbbképzésnek is elszámolható)

Az előadások írott változatát a felkért lektorok pozitív véleménye esetén megjelentetjük a Határtalanul online könyvsorozatunkon belül (http://h-magyarul.btk.pte.hu/)

Jelentkezési határidő: 2019. március 12.

Meghívó

Az SZTE BTK Általános Nyelvészeti Tanszéke, a Pragmatika Centrum Országos Kutatóközpont és a Magyar Nyelvtudományi Társaság Pragmatika Tagozata ezúton tisztelettel meghívja Önt

Imrényi András – Kugler Nóra – Ladányi Mária – Markó Alexandra – Tátrai Szilárd – Tolcsvai Nagy Gábor Nyelvtan c. könyvének bemutatójára (Budapest: Osiris Kiadó, 2017)

A könyvbemutatóra 2019. február 28-án 14 órától kerül sor az SZTE BTK Kari Konferenciatermében. A könyvbemutatót a szerzők tartják, a bemutatót követően kötetlen beszélgetésre kerül sor a szerzőkkel.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Nemesi Attila László

Releváns-e a humor a relevanciaelméletben?

című tanulmányát.

A dolgozatban azt vizsgálom, hogy a relevanciaelmélet milyen értelmezését tudja adni a tisztán nyelvi és a nyelvi összetevőt is tartalmazó multimodális humorjelenségeknek. Mivel kognitív pragmatikai elmélet, amelyet nem a humor magyarázatára dolgoztak ki, hanem a kommunikációnak mint a valóság megismerésére irányuló információfeldolgozásnak az általános modelljeként, tisztázásra szorul, hogy fogalmi apparátusa és alaptézisei mennyiben alkalmasak a humor természetének megragadására. Dinamikus kontextusfelfogása és a következtetési műveletek középpontba állítása kifejezetten előnyös a humoros diskurzusok mélyreható magyarázatában. Kérdéses viszont, hogy mindent átfogó kommunikációs alapelve hogyan vonatkoztatható a humoros szándékú megnyilatkozásokra, amelyek jellemzően kijátsszák a relevanciakeresés heurisztikáját, miközben a humoros hatás szempontjából mégiscsak relevánsak. Ha a humorral nem is, a vele sűrűn összefonódó iróniával a relevanciaelmélet a kezdetektől foglalkozik, ezért ezt a fejezetét kritikus elemzésnek vetem alá. A nyelvi példákat többféle műfajból, illetőleg szövegtípusból merítem.

Kulcsszavak: humor, relevancia, relevanciaelmélet, explikatúra, implikatúra, kontextus, irónia

Nemesi Attila László a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékének docense. Szűkebb kutatási területe a figuratív nyelvhasználat (trópusok, gondolatalakzatok) és a humor pragmatikája, tágabban pedig a pragmatika, a retorika, a szemiotika és a szociálpszichológia határkérdéseivel (udvariasság, benyomáskeltés, nyelvi és képi befolyásolás) foglalkozik.

A tanulmány elérhető a folyóirat honlapján: http://www.jeny.szte.hu/JENY-2019-NemesiAL

• Nemesi Attila László 2019. Releváns-e a humor a relevanciaelméletben? Jelentés és Nyelvhasználat 6:1–31. doi:10.14232/JENY.2019.1.1

XXVII. MAGYAR ALKALMAZOTT NYELVÉSZETI KONGRESSZUS
NYELV, KULTÚRA, IDENTITÁS

Alkalmazott nyelvészeti kutatások a 21. századi információs térben

időpontja: 2019. április 15-16. (hétfő-kedd)

helyszíne: Károli Gáspár Református Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, 1146 Budapest, Dózsa György út 2527.

A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi Tanszéke és a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete (MANYE) 2019. április 1516-án a KRE BTK-n (1146 Budapest, Dózsa György út 2527.) rendezi meg a XXVII. MAGYAR ALKALMAZOTT NYELVÉSZETI KONGRESSZUST.

A kongresszus központi témája: NYELV, KULTÚRA, IDENTITÁS – Alkalmazott nyelvészeti kutatások a 21. századi információs térben

A kongresszus honlapja: www.kre.hu/btk/manyexxvii.html

Az Equinox kiadó Pragmatic Interfaces című sorozatának megjelent a legújabb kötete:

Enikő Németh T.

University of Szeged

Implicit Subject and Direct Object Arguments in Hungarian Language Use

Grammar and Pragmatics Interacting

This book studies how Hungarian verbs can occur with implicit subject and direct object arguments in a complex approach. On the basis of the critical evaluations of the previous literature on implicit arguments, analyses of a wide spectrum of data from various direct sources, and theoretical explanations, all of which were supported by systematic metatheoretical considerations, it concludes that in Hungarian, verbs do not vary as to whether they can be used with implicit arguments or not, but they vary as to the manner in which they can occur with such arguments. In other words, they vary in terms of the lexical and grammatical constraints which are placed on them, and in what contexts they can be used with lexically unrealised arguments. Although the cognitive principle of relevance guides the licensing and interpretation processes of implicit arguments, the variety of their occurrences does not rest solely on the presumption of relevance but on the different lexical, grammatical, and pragmatic properties of Hungarian and its use, as well as on their various interactions. So, it is only by operating together that a grammar and an adequate pragmatic theory can account for the occurrences and identification mechanisms of implicit arguments.

https://www.equinoxpub.com/home/implicit-subject/