Pragmatika Centrum - Országos Kutatóközpont

11. Pragmatika Kerekasztal: program

11. Pragmatika Kerekasztal

Interdiszciplináris, transzlációs és transzgenerációs pragmatika

Szeged, 2023. október 20. péntek

Egyetem u. 2. SZTE BTK kari konferenciaterem

A Kerekasztal szervezői: Pragmatika Centrum Országos Kutatóközpont, Magyar Nyelvtudományi Társaság Pragmatika Tagozata, SZTE BTK Általános Nyelvészeti Tanszék, MTA-SZTE-Elméleti Nyelvészeti és Informatikai Kutatócsoport, SZTE Fejlődéses és Neuropragmatikai Kutatócsoport

Tisztelettel várjuk az érdeklődőket a 11. Pragmatika Kerekasztalra. A Pragmatika Kerekasztal rendezvénysorozat újból szegedi állomására ért. Amikor elindult a rendezvénysorozat 2012 októberében, a megalakulást ünnepelve áttekintő előadásokat tartottunk, hogy megmutassuk, milyen kutatások folytak akkor Szegeden, illetve a kapcsolódó műhelyekben. Idén arra vállalkozunk, hogy olyan beszélgetéseket kezdeményezzünk a kollégákkal, érdeklődő résztvevőkkel, ahol a tematika az általunk képviselt témaköröket érinti, de egyúttal kapcsolatteremtési és együtt gondolkodási lehetőségeket is kínál. Éppen ezért az előadók körét felkért hozzászólókkal egészítettük ki annak érdekében, hogy részletesebb rálátást tudjunk adni a hallgatóság számára az adott kérdésekről. Nyitott beszélgetéseket szeretnénk kezdeményezni, melyet a szervezők moderátori közreműködése tart majd keretben.

Találkozzunk Szegeden!

 

Program:

10.00 Köszöntő: Németh T. Enikő

10.10-től: Délelőtti kerekasztal a diskurzuselemzés és a multimodális kommunikáció interdiszciplináris felfogásának érvényesüléséről a pragmatikában

 

1. Álhírek pragmatikai szempontú elemzése

Kovács Pál:  Az implicitség és a manipuláció kapcsolatának vizsgálata az összeesküvés-elméletek példáján

Németh T. Enikő – Nagy C. Katalin – Németh Zsuzsanna: Rejtett pragmatikai tartalmak álhírek címeiben

Szabó Éva:  Nyelvi eszközök a "beszélői" attitűd kifejezésére az álhírekben

 

2. Diskurzuselemzés, társalgáselemzés

Schirm Anita: Diskurzusjelölők szövegeken innen és túl

Németh Zsuzsanna:A nemlexikális öö hang funkciói a társalgásban

Nagy Evelin: Támogatja a Releváns Poént? A stand-up comedy alternatív beszélőváltási rendje

Felkért hozzászólók az 1. és 2. témához: Csatár Péter (DE), Dér Csilla Ilona (KRE), Nemesi Attila László (PPKE), Simon Gábor (ELTE)

Moderátor: Németh T. Enikő

 

12.30-tól 13.30-ig ebédszünet

 

13.30-tól Délutáni kerekasztal az interkulturális szemlélet és a kognitív megközelítések érvényesüléséről a pragmatikában

 

3. Interkulturális pragmatika

Ahmad Adha:   Lying as conceptualized by different lingua-cultural groups

Árvay Anett: A félreértések értelmezése interkulturális pragmatikai szempontból

Gárdián Nikolett: A nyelvi udvariasság kifejezése magyar és mandarin nyelvhasználatban

 

4. Kognitív és neuropragmatika

Papp Melinda: Óvodáskorú gyermekeknek szóló mesemondási stratégiák pragmatikai vizsgálata

Mezőlaki Regina: "Az attól függ!” A kontextus hatása autista felnőttek által preferált verbális udvariassági stratégiákra

Ivaskó Lívia – Perényi-Csáthi Éva: Korai pragmatikai fejlődés hallássérültek esetében

Felkért hozzászólók a 3. és 4. témához: Csontos Nóra (KRE), Suszczynska Malgorzata (SZTE), Vaskó Ildikó (ELTE), Viszket Anita (PTE)

Moderátor: Ivaskó Lívia

 

15.50 Beszámoló a Pragmatika Centrum működéséről (összefoglalás az elmúlt év munkájáról, jövőbeli tervek ismertetése) – Németh T. Enikő

16.00 Zárszó

Changing Discourses – Aspects of Linguistic, Social and Discourse Variation (DiPVaC-DiscourseNet)

Károli Gáspár University of the Reformed Church in Hungary is happy to host a conference on

Changing Discourses in collaboration with the Discourse-Pragmatic Variation & Change network

(DiPVaC, http://www.dipvac.org/) and DiscourseNet (https://discourseanalysis.net/).

Changing discourses, in very broad terms, refer to the shifts and transformations that occur in the ways people talk about and understand particular topics over time. From a critical perspective, changing discourses are not simply a reflection of social, cultural, or technological changes, but are rather a site of power struggles and contestation. The fact that discourses change gradually as well as from one era to another can be due to a variety of factors, including social and political developments, changes in technology, and shifts in cultural norms. Furthermore, linguistic variation can occur within a discourse, where different dialects or languages are used to convey meaning. Social variation can also play a role in discourse, where language use may differ depending on factors such as social class, ethnicity, or gender. Finally, discourse variation can occur within a single speech community, where language use, such as the use of a discourse-pragmatic marker like so, well, you know, etc. may differ based on the context, topic, or audience. Together, these variations in language use reflect the complex and dynamic nature of language, shaped by a multitude of factors that influence how people communicate with one another.

The aim of the conference on changing discourses and discourse-pragmatic variation is to explore the ways in which language use shifts and evolves over time, as well as the factors that influence these changes. Participants at the conference are welcome to submit papers taking a descriptive approach and examine how changes in the political climate, society and technology impact language use, and how language use in turn shapes social and cultural practices. The conference will also explore how discourse-pragmatic variation manifests in different contexts, such as in professional settings, in interpersonal relationships, and in public discourse. Overall, the conference will provide a forum for scholars, researchers, and practitioners to engage in lively discussion and debate about the complexities of language use and its relationship to social and cultural change.

A particular aspect that will be welcome at this conference will be that of a critical analysis, which examines the ways in which language use reflects and reinforces power relations in society. For example, certain linguistic forms or discursive strategies may be used by dominant groups to maintain their power and privilege, while marginalized groups may use language to resist and challenge these power structures. Critical analysis examines how changes in discourses can either contribute to or undermine social justice and equality, and it might also explore how language use varies across different gender, ethnic, or socioeconomic groups, and the ways in which these variations reflect broader societal inequalities.

Meghívó: Dr. Nemesi Attila László habilitációs előadása

M E G H Í V Ó


Tisztelettel meghívjuk Önt a Szegedi Tudományegyetemen tartandó alábbi habilitációs előadásra:


NYELVTUDOMÁNYOK:
DR. NEMESI ATTILA LÁSZLÓ, nyelvtudományból PhD-val rendelkező egyetemi
docens (PPKE BTK, Budapest)


Tantermi előadás:
Ideje: 2023. október 19. (csütörtök) 10.00 óra
Címe: Pragmalingvisztika: pragmatikai jelenségek különböző nyelvi
szinteken


Tudományos előadás:
Ideje: 2023. október 19. (csütörtök) 11.00 óra
Címe: Az irónia lényegi jegyének keresése az elméleti pragmatikában


Előadások helyszíne: SZTE BTK Kari Konferenciaterem (Szeged, Egyetem u. 2.)

 

Dr. Kónya Zoltán
egyetemi tanár

11. Pragmatika Kerekasztal

Beharangozó

2023. október 20-án, pénteken kerül sor a 11. Pragmatika Kerekasztalra Szegeden.

Hamarosan jelentkezünk a részletes programmal.

A szervezők

Konferencia: Nyelvfejlődés csecsemőkortól kamaszkorig 3.

Az ELTE Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszékén működő gyermeknyelvi kutatócsoport szakmai konferenciát szervez

Nyelvfejlődés csecsemőkortól kamaszkorig 3.

címmel.

A konferencia időpontja: 2024. február 22. (csütörtök)

Helye: ELTE Bölcsészettudományi Kar, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A, kari tanácsterem

Szeretettel várják a konferencián a gyermeknyelvvel, az anyanyelv-elsajátítás korai és kései szakaszaival, illetve a kamaszok nyelvével foglalkozó oktatókat, kutatókat, doktoranduszokat és hallgatókat.

Jelentkezésről és programról bővebb információ:

Bozsik Tamara. A verbális agresszió megnyilvánulási formái politikai tartalmú Facebook-kommentekben. Jelentés és Nyelvhasználat 10/4

A Jelentés és Nyelvhasználat, a Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék online folyóirata megjelentette

Bozsik Tamara

A verbális agresszió megnyilvánulási formái politikai tartalmú Facebook-kommentekben

című tanulmányát.

Jelentés és Nyelvhasználat 10/1 (2023)

Tanulmányomban a verbális agresszió megnyilvánulási formáit vizsgálom politikai tartalmú Facebook-kommentekben, különös tekintettel a prozódia írásbeli helyettesítésére és a jelentésalkotásra. A tanulmány befogadói oldalról vizsgálja a verbális agresszió nyelvi és nyelvhasználati megvalósulásait, továbbá leíró jellegű, és a grammatika, pragmatika, kognitív nyelvészet, valamint szociolingvisztika fogalomkészletét alkalmazza a mintaelemzések során. A mintaelemzések illusztrálják, hogy a saját gyűjtésű korpuszomban hogyan jelenik meg a verbális agresszió. A saját verbális agressziódefinícióm megalkotásához a kiindulópontot Szabó (2020) definíciója adta, ez módosítva és továbbfejlesztve az elemzéseim alapját képezi. Mivel a kommentelés írott és beszélt nyelvi kommunikációs jegyeket is tartalmaz, ezért e jegyeket is figyelembe véve történt az elemzés. A tanulmány az elemzések mellett áttekintést is ad az agresszióról mint viselkedésről, feltérképezi az agressziót nyelvészeti megközelítésből, valamint az internetes nyelvhasználat jellemzőit is széleskörűen bemutatja.

Kulcsszavak: verbális agresszió, Facebook-kommentek, politika