SzePraKonf 2024 – Palágyi László – Simon Gábor – Kalivoda Ágnes: Melléknévi és igei régensek szemantikai hasonlóságának korpuszalapú vizsgálata konstrukciós keretben

Melléknévi és igei régensek szemantikai hasonlóságának korpuszalapú vizsgálata konstrukciós keretben

Palágyi László (ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék)
Simon Gábor (ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék)
Kalivoda Ágnes (HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont)

A régensek jelentésének összefüggése a vonzatszerkezetükkel a magyarban is régóta vizsgált terület, a leírások elsősorban az igei jelentés és a vonzatszerkezet összefüggésére fókuszálnak (lásd H. Molnár 1969; Károly 1963; Keszler 2000; Pankovics 2021). Az előadás konstrukciós keretben értelmezi és korpuszelemzéssel vizsgálja a jelentésükben hasonló, de különböző szófajú (igei és melléknévi) régensek vonzatszerkezetét (kész/készül valamire, gazdag/bővelkedik valamiben, kíváncsi/rákérdez valamire). Megközelítésünk szerint a vonzatok és a régensek különböző szinteken sematizált forma–jelentés párokat (Goldberg 1995), vagyis mind formájukban, mind jelentésükben visszatérő gyakori mintázatokat (Kálmán 2006), ún. konstrukciókat képviselnek. A konstrukciók mint kvázi-idiomatikus és részleges kompozicionalitású szerkezetek a szófaji kategóriákon átívelő jelentéseket kínálnak a nyelvhasználóknak.

Az előadásban bemutatni kívánt korpuszvizsgálat arra irányul, hogy a hasonló jelentésű, azonos vonzatszerkezetű melléknevek és főnevek milyen vonzatokat preferálnak maguk mellett (vö. Komlósy 1992). Azt feltételezzük ugyanis, hogy éppen a konstrukciós mintázat komponenseinek alapos elemzésével válik megfigyelhetővé, (i) milyen mértékben tekinthetők szinonimáknak és magasabb általánossági szinten összekapcsolódó szerkezeteknek ezek a konstrukciók, (ii) milyen különbségek azonosíthatók mégis e konstrukciók használatában, és (iii) milyen összefüggések tételezhetők a feltárt konstrukciós jelentés és a komponensek jelentései között. A vizsgált mintázatok nominális elemeinek variabilitását disztinktív kolexémaelemzéssel (Stefanowitsch‒Gries 2003) térképezzük fel, amely lehetővé teszi, hogy a kétféle konstrukcióval szignifikánsan asszociálódó szavak körét azonosítsuk és összevessük.

Hivatkozások

  • Goldberg, Adele 1995. Constructions: A construction grammar approach to argument structure. Chicago: The University of Chicago Press.
  • H. Molnár Ilona 1969. Az igei csoport különös tekintettel a vonzatokra. Általános Nyelvészeti Tanulmányok VI: 231–72.
  • Kálmán László 2006. Miért nem vonzanak a régensek? In. Kálmán László (szerk.): KB 120. A titkos kötet. Nyelvészeti tanulmányok Bánréti Zoltán és Komlósy András tiszteletére. MTA Nyelvtudományi Intézet. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 229–246.
  • Károly Sándor 1963. Tesnière szintaxisa és a szintaxis néhány kérdése. Általános Nyelvészeti Tanulmányok I: 161–86.
  • Keszler Borbála 2000. A szintagmák. In: Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 351–70.
  • Komlósy András 1992. Régensek és vonzatok. In. Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan I: Mondattan. Akadémiai Kiadó, Budapest. 299–529.
  • Pankovics Gergő 2021. Az ige jelentésének összefüggése a vonzatstruktúrával. Magyar Nyelvőr 211–219.
  • Stefanowitsch, Anatol – Gries, Stefan H. 2003. Collostructions: Ivestigating the interaction of words and constructions. International Journal of Corpus Linguistics 8 [2]: 209‒243.