Kulcsszavaktól a kulcsfunkciókig
Álhírek korpuszalapú pragmatikai vizsgálata

Kovács Pál
Szegedi Tudományegyetem
MTA-SZTE-DE Elméleti Nyelvészeti és Informatikai Kutatócsoport

Internetes szövegek elemzése mára az egyik legelterjedtebb módja lett a valós nyelvhasználat kutatásának, amely egyre nagyobb teret nyit az álhírek és a megbízható hírek összevetésének is. Jelen kutatás célja, hogy az álhírek, valamint a megbízható hírek között különbségeket mutasson ki kvantitatív és kvalitatív adatok alapján. Ehhez a nyelvi szempontokat ki kell egészíteni a nyelvi cselekvésre, szándékra, és kontextusra vonatkozó pragmatikai szempontokkal. Egy pragmatikai komponenssel kiegészült elméleti keret nem csak a mondatok és a szöveg közötti összefüggésekre mutathat rá, hanem számot adhat a diskurzus és a kontextus közti relációkról is (Dijk 1977), korpuszadatokra támaszkodva pedig kellő empirikus megalapozottsággal bír. A kutatás a “formától a funkcióhoz” korpuszpragmatikai módszertannal dolgozik (Aijmer 2018), egy álhírkorpusz és egy megbízható hírekből álló kontrollkorpusz szolgálnak adatforrásként. A vizsgálati korpusz mérete 1688 szöveg, 860122 szó, a kontrollkorpuszé 507 szöveg, 230957 szó.

Előzetes pilot elemzések alapján első hipotézisem, hogy az álhírszövegek az általuk megbízhatóként közölt új információkat gyakran olyan kontextusba ágyazzák, amelyben azok korábbi egyezményesen elfogadott vélekedések ellentéteként jelennek meg. Az ilyen esetekben kimutathatóak olyan kijelentések, amelyek a szövegekben oppozíciókat képeznek. Ezek indikátorai lehetnek a valójában-típusú módosítószók (pl. voltaképpen, lényegében, igazából).

Második hipotézisem, hogy az álhírek és valódi hírek közti különbségek egyik oka, a két szövegtípus eltérő kommunikatív célja, amely megmutatkozik a lexikai választások és grammatika terén is (Grieve–Woodfield 2023, 17). A kommunikatív célokat szolgáló explicit lexikai elemek vizsgálatához a szógyakorisági adatok (kulcsszavak) szolgáltak irányadóként. A korpusztalálatok konkordancialistás elemzéséhez az AntConc programot használtam. Az álhírkorpuszban a valójában a fájlok 0,127%-ában, és a szavak 0,00057231%-át kitéve fordult elő, a kontrollok esetében ezek az arányok 0,079% és 0,00019921% voltak, ami indokolja az elem pragmatikai funkcióinak vizsgálatát.

A kvalitatív, kontextuselemzésre alapozó vizsgálat alapján három kulcsfunkciót lehetett elkülöníteni:

1. Információ nyomatékosítása (nincs ellentét)
2. Már kifejezett ellentét nyomatékosítása
3. Önálló ellentétjelző funkció

A korpuszpragmatikai módszer kiegészítve kvalitatív, kontextuális elemzéssel hatékony módszere lehet az álhírek és valódi hírek megkülönböztetésének.

Irodalom

• Aijmer, K. 2018. Corpus pragmatics: From form to function. In: Jucker, A.H. – Schneider, K.P. – Bublitz, W. (eds.): Methods in pragmatics. Berlin, Boston: De Gruyter Mouton. 555–585.
• Dijk, T. A. van 1977. Text and Context: Explorations in the Semantics and Pragmatics of Discourse. Longman Linguistics Library; No. 21. London: Longman.
• Grieve, J. – H. Woodfield 2023. The Language of Fake News. Cambridge University Press.